Egy görög felmérés eredményei szerint a helyiek jelentős számban vélik úgy, hogy a korrupció az ország legnagyobb problémája. Tízből öten azonban úgy látják, morálisan nem helytelen a közszolgák lefizetése, ha ezzel javíthatnak az igénybe vett szolgáltatás minőségén.
Ugyan, ez nem Magyarországon készült felmérés, de itt is erre az eredményre jutott volna. A jelenség nem egyedi, mert minden ország, ahol nagy a bürokrácia és az állam, nagy a korrupció is. Mert ezekben az országokban lehet a legnagyobb hasznot, versenyelőnyt elérni a csúszópénzekkel. Tulajdonképpen nem történik más, mint a verseny áttevődik a korrupciós térfélre. Aki jobban tud korrumpálni az nyer. A versenyzők úgy érzik, ők nem követnek el bűnt, mert ha nem vesztegetik meg a politikusokat, bürokratákat, akkor veszítenek. A bürokrata a bűnös, mert ő visszaél hatalmával, a másik oldal csak túlélni és nem visszaélni akar. Az ebből kikerekedő rendszer eredményezi a görög és magyar válságokat, egy versenyképtelen és javíthatatlan országot, amit mindig javítanak, de soha nem érnek a végére. A korrupció elleni küzdelem legjobb módja a bürokrácia és az újraelosztás csökkentése. Több száz éve tudják, hogy az állam nem a korrupt egyénektől lesz korrupt, hanem az egyének válnak korrupttá az államtól. Ezért találták ki a hatalmi ágak felosztását. A hatalom ugyanis megrészegít. Azt hiszem, ezt a tételt nem kell igazolni.
Az athéni egyetem gazdasági és üzleti kara által végzett felmérés eredményei szerint a görögök harmada látja úgy, hogy az ország legnagyobb problémája a korrupció. Az Attika és Makedónia régióban végzett lekérdezés szerint a válaszadók nagyobb gondnak tekintik a korrupciót, mint a munkanélküliséget.
Tízből nyolc megkérdezett mondta, hogy számos, a közelmúltban kirobbant gazdasági botrányt tud a korrupcióhoz kapcsolni. Ugyanakkor a többség úgy véli, annak ellenére, hogy a hivatalnokok szigorúbb büntetést érdemelnének, mert visszaéltek pozíciójuk adta lehetőségeikkel, többségüket mégsem fogják felelősségre vonni.
Bár elítélik a korrupciót, a válaszadók 53 százaléka ismerte be, hogy morálisan nem találja helytelennek a közszolgák lefizetését, amennyiben nincs más módja annak, hogy a kapott szolgáltatás hatékonyságán és minőségén javítani tudjon.
